Magyar órán született (saját) vers

Magyar órán született a vers.
Az első 4sor még igen szerelmes hangulatban, a következő kevésbé.

Eredeti cím: Hozzád láncol az őszi tél
Javított cím: Hozzád láncol az őszi szél

Hozzád láncol az őszi szél,
Mikor az álmunkról mesél.
Néz téged a nap, a hold, a csillagok
S én az őszi széllel érzem illatod.

Érvényes itt az egyszerűsítés elve.
De én már az elemzésekkel meg vagyok telve.
Olvasd hát a magyar vázlatot.
Óh te névutó! Légy hát átkozott!

Cseremiz, mordvin, osztyák alcsoport
Ki kéne már szedni fejemből a port.
"Péter! Jöhetsz felelni!" szólt erélyesen a hang.
Az osztály megijed, elhalkul, csendesen pang.

"Nincs házi? Pedig itt voltál múlt héten"
Ki foglak csinálni ebben az évben!
A tanár lenyugszik, abbamarad
Felkapja könyvét, az osztályból elhalad.

De visszajön! Katának nem tetszik a rím!
Felírod, hogy szókészlet, megjelent a kín.
Ági olvas: dugattyú. Mosolyog.
Az osztály többi része is perverzen vigyorog.

"Te mit csinálsz?! Na most dühös vagyok!"
Menyj ki az osztályból! 3 percet hagyok!
Kata mellettem a kulcstartóval játszik,
Rebi előttem halkan megfagy, fázik.

Padtársam megszólal: "Én finnugor fejjel rendelkezem."
Mondom "Szuper! Erről már el is feledkeztem..."